Erebuni
Erebuni (vagy Eribuni, örmény Էրեբունի ɛɹɛbowni, ɛɹɛpowni ejtsd erebouni) a mai Örményország területén fekvő ókori erőd. I. e. 782-ben Urartu egyik legjelentősebb uralkodója, I. Argisti alapította. Ma Arinberd (Արին Բերդ, Aɹin Bɛɹd, Aɹin Pɛɹt, „Arin-erőd”) néven is ismerik, és a mai Jereván közvetlenül mellette fekvő városrészének is Erebuni a neve.
Az erőd a Szeván-tótól nagyjából hatvan kilométerre délnyugatra helyezkedik el az Ararát-hegység egyik völgyében, közöttük fekszik az Azdahak-hegy. A Szeván-tavat az Araksszal összekötő Hrazdan folyó völgyében, mintegy 4 km-re a folyótól, egy kisebb magaslaton építették fel. A környék stratégiai jelentőségét mutatja, hogy Urartu négy legfontosabb erődje – Erebuni, Menuahinili, Argistihinili és Teisebaini – szintén ezen a vidéken álltak. Sőt még évszázadokkal később, i. e. 176-ban is alapítottak itt várost, az Erebunitól alig 24 kilométerre lévő Artasatot.
Az erőd a Szeván-tótól nagyjából hatvan kilométerre délnyugatra helyezkedik el az Ararát-hegység egyik völgyében, közöttük fekszik az Azdahak-hegy. A Szeván-tavat az Araksszal összekötő Hrazdan folyó völgyében, mintegy 4 km-re a folyótól, egy kisebb magaslaton építették fel. A környék stratégiai jelentőségét mutatja, hogy Urartu négy legfontosabb erődje – Erebuni, Menuahinili, Argistihinili és Teisebaini – szintén ezen a vidéken álltak. Sőt még évszázadokkal később, i. e. 176-ban is alapítottak itt várost, az Erebunitól alig 24 kilométerre lévő Artasatot.
Térkép - Erebuni
Térkép
Ország - Örményország
Örményország zászlaja |
Örményország jelenlegi területe csak egy apró részét képezte az ókorban a Közel-Kelet nagy területeit uraló örmény civilizációnak, amely hatalmának csúcsán a Fekete-tenger délkeleti partvidékétől egészen a Földközi-tengerig, a Kaszpi-tengerig és az Urmia-tóig befolyása alá vonta a területeket. 301-ben II. Tigranész uralkodása alatt az ország a világon elsőként államvallássá tette a kereszténységet. A szomszédos országok állandó támadásaitól meggyengült örmény állam végül elveszítette függetlenségét és évszázadokon át oszmán és perzsa fennhatóság alatt állt. Örményország keleti részét a 19.században Oroszország csatolta magához, míg a nyugati területek továbbra is török kézen maradtak. Az első világháború évei alatt zajlott le a mai napig a legnagyobb nemzeti tragédiájukként számon tartott örmény népirtás, amelynek során az oszmán hatóságok mintegy 600–800 ezer örményt gyilkoltak meg. 1918-ban az ország kikiáltotta függetlenségét, azonban az Első Örmény Köztársaságot a szovjetek gyorsan elfoglalták és a kommunista államszövetséghez csatolták Örmény SZSZK néven. 1991-ben nyerte el függetlenségét.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
AMD | Örmény dram (Armenian dram) | Ö | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HY | Örmény nyelv (Armenian language) |